Hány hónapos kortól kezdjük a hozzátáplálást? 

A WHO jelen javaslatai szerint a csecsemő kizárólagos étke minimum 6 hónapos korig az anyatej, ennek hiányában a donor női tej, ennek hiányában pedig a tápszer legyen.

A kutya azalatt a kis “minimum” szócska alatt van elásva, mert gyakran hallja, olvassa az ember manapság, hogy legkésőbb 6 hónapos kortól már muszáj hozzátáplálni, még akkor is, ha elegendő az anyatej, mert 6 hónapos korra ürülnek ki pl a kisbaba vasraktárai, amit az anyatej nem képes pótolni, illetve hogy ilyenkor nő meg a kisbaba fehérjeszükséglete olyan szintre, amit az anyatej nem képes pótolni.

Hogy is van ez? 

Hat hónapos korig ideális a kizárólagos anyatej, de onnantól kezdve hirtelen muszáj mást is adni, mert az ideális anyatej már nem elég?

Igen is meg nem is, és semmiképpen nem egyik pillanatról a másikra.

A határ valóban a 6 hónap, de szakemberek szerint ez az alsó határ, mivel ez előtt a kisbaba bélrendszere még éretlen, és a szilárd ételek bevezetése több kárt okoz mint megelőz. 
A vasraktárak pedig 6-12 hónapos korig elegendőek, babától függően. Hat hónapos kor után is a legjobban felhasználható vasforrás a kisbaba számára az anyatej, ebből tudja a legtöbbet felhasználni. Az anyatej mellet lehet felajánlani vasban természetesen gazdag ételeket, mint pl. sütőtök, édeskrumpli, szilvalé. (További információ a vasról, vaspótlásról, és a megfelelő vasszintről itt, csak angolul.)

Józan paraszti ésszel is látja az ember, hogy az a baba, aki még nem tud ülni, nem tudja megfogni és a szájába rakni az ennivalóját, nem tudja azt megrágni és lenyelni, az nagy valószínűséggel még nem érett a szilárd táplálékra. Nem tudom, mikor és hogyan sikerült kiirtani az anyákból az effajta józan gondolkodást, és sajnos elég nagy kár is. Figyeljünk a babára, az ő készségeire, érettségi szintjére! Nem kell erőszakkal beletuszkolni a pürésített bébipapit, ami valószínűleg ugyanolyan formában távozni is fog a pelenkában, csak azért hogy elmondhassuk, hogy 6 hónaposan már megkezdtük a hozzátáplálást! Sokkal mérvadóbb maga a baba viselkedése. Kéri? Szereti? Meg tudja emészteni? 

Ha ezt a mércét használjuk, a legtöbb baba legkorábban 7-8 hónapos korában érik meg arra, hogy tényleg nagyobb mennyiségeket egyen. Ilyenkor is fontos, hogy ne a tejalapú táplálás rovására menjen a hozzátáplálás, hanem annak kiegészítéseképpen.

Ugyanis nem arról van szó, hogy 6 hónapos korban varázsütésre az anyatej megszűnik a legmegfelelőbb táplálék lenni, hanem arról, hogy innentől kezdve a babáknak egyre inkább szüksége van többtáplálékra. Ebből következik, hogy hagyjuk a babának, hogy annyi tejalapú táplálékot vegyen magához, amennyire szüksége van, és csak e mellé kínáljuk fel a szilárd ételeket. Hat hónapos korban még csak a kóstolgatás menjen, és szépen fokozatosan, a baba igényeihez igazodva lehet a szilárd táplálék mennyiségét növelni a tejalapú táplálék mennyiségét megtartva.

Ezt számszerűsítem, pontosítom, mert lehet hogy úgy érthetőbb:
Egy átlagos hat hónapos baba 750 ml tejalapú táplálékot fogyaszt (a kiscsecsemők táplálékszükségletéről bővebben írtam már), de ezt mindenki tudja a saját gyerekéről, hogy neki mennyi a megszokott adagja, illetve ha szoptat, és a baba egészséges, akkor még ezt sem kell tudni. Hozzáteszem, hogy a mitikus Átlagos Baba nem létezik, ez a szám csupán irányadó, nem előírás!
Az első hetekben, hónapokban bőven elég ha csak nyalakszik, ismerkedik az ízekkel a baba. A szükségleteit továbbra is az anyatej/tápszer fogja fedezni, ha e mellé még szüksége van valamire, azt magához veszi. Minél kevésbé elégíti ki a tejalapú kaja, annál többet fog megenni a szilárd ételből – saját magától. 

Ilyen módon lehet hogy a hozzátáplálás első heteiben a mitikus Átlagos Babánk megissza a napi 750 ml tejét, és emellé elfogyaszt kb egy mokkáskanál almapürét.

Két hónappal később az Átlagos Baba még mindig 750 ml tejet fogyaszt naponta, és emellé megeszik 2-3 dl főzeléket, pürét, illetve elmajszol kezébe adott puha ételeket mint pl lédús barack, puha körte, omlósra főzött krumpli, stb.

Egy éves korára az Átlagos Baba esetleg valamivel csökkenti a tejfogyasztását, de az is lehet, hogy továbbra is benyakalja a 750 ml tejét, és emellé rendszeresen eszik napi ötször valami szilárd ételt is.
Egy éves koron túl pedig magától is egyre csökkenteni fogja a tejmennyiséget, és egyre inkább a szilárd étel kerül előtérbe.

Ilyen módon, anélkül hogy megvontuk volna tőle a számára ideális összetételű táplálékot, saját maga fog átállni a szilárd étkezésekre.

(Ne feledjük, hogy a WHO 2 éves korig javasolja a szoptatás folytatását, illetve azon is túl, ahogy a babának és mamának megfelel (itt olvashatsz az 1 éves koron túli szoptatás előnyeiről). Tehát nyugodtan kaphatja a baba évekig a számára megszokott, immunanyagokkal teli, laktató, zsírdús, ideális fehérjeösszetételű, könnyen emészthető anyatejet.)

Hogyan és mivel kezdjük el a hozzátáplálást?

Mivel a szakemberek a vasat és a fehérjét emelik ki mint pótolandó elemeket a 6 hónaposnál idősebb babák táplálkozásában, ezért logikus lenne vasban és fehérjében gazdag ételekkel kezdeni a hozzátáplálást, lévén hogy minden mást továbbra is elegendő mennyiségben megkap a baba az anyatejből vagy a tápszerből.

Vasban gazdag étel a sütőtök, az édeskrumpli, a szilvalé. Fehérjében gazdag az összes hús.

Az alma, amit szeretnek első ételként ajánlani, pont nem a vas- és fehérjetartalmáról híres, ellenben relatíve alul foglal helyet az allergialistán.

Mi az az allergialista?

Olyan nincs, hogy valamilyen étel nem allergizál. Valaki valahol tuti hogy allergiás még a legkevésbé allergén ételre is (még az almára is). Ezért az ételeket nem aszerint soroljuk, hogy allergizál-e vagy sem, hanem aszerint, hogy mennyire valószínű, hogy allergizál. Tehát nem fekete-fehér kategóriákba soroljuk őket, hanem rangsoroljuk.

Minden országban más ez a rangsor. Magyarországon a gyermekkori táplálékallergiák élén a tehéntej áll, ezért ezzel, mondanom se kell, nem célszerű kezdeni a hozzátáplálást. (Ez vicc volt – a tehéntej bevezetésével érdemes megvárni az 1 éves kort.) Még rangos helyet foglal el az allergénlistán Magyarországon a tojás, szója, glutén, eper is.

Magyarországon az alma, krumpli, répa és társaik vezetik a listát mint első bevezetendő étel, mivel Magyarországon ezek igen alacsonyan állnak az allergén listán. Amerikában ellenben a gabonaféléket javasolják, mint pl a rizspép. Ez teljesen kultúrfüggő, ebből is látszik, hogy nem egészen tudományos alapokon állnak ezek a javaslatok.

Inkább nézzük azt, hogy mivel várjunk.

1. A tejtermékkel várjunk 8-10 hónapos korig.
2. Mézzel várjunk 1 éves korig, mert botulizmus spórákat tartalmazhat, és ez fokozottan veszélyes az 1 évnél fiatalabb babákra.
3. A citrusfélékkel várjunk 1 éves korig, mert ezek is allergizálhatnak.
4. A kismagvasakkal (eper, málna, szeder, stb) várjunk 1,5 éves korig, mert erősen allergizálhatnak.
5. A földimogyoróval várjunk 3 éves korig, mert bár ritka Magyarországon az allergia, életveszélyes reakciót válthat ki.

Ha a családban nincs ételallergia, természetesen mindenki a próbálkozhat saját szakállára, de főleg ezekkel a termékekkel érdemes nagyon óvatosan bánni. Ha a közvetlen családban előfordul allergia, főleg táplálékallergia, akkor érdemes ezekkel az ételekkel még tovább várni.

Egye azt, amit a család

Ha nem ragaszkodunk ahhoz, hogy korán kezdjük a hozzátáplálást, az egész pépes korszakot átugorhatjuk. Ennek az az előnye is megvan, hogy a baba kapásból kaphatja azt, amit a család többi tagja, persze az ő igényeihez igazítva. Nem kell pürésíteni, etetni, bajlódni, bosszankodni, ha a csemete méla undorral tolja ki a szájából a gondos és fáradságos munkával előállított gourmet zöldségpürét, nem kell vagyonokat költeni üveges bébiételekre. Családi közös étkezéseknél szedjünk neki abból, ami az asztalon van, amivel képes egyedül megbírkózni. Rántott hús és petrezselymes krumpli a vacsora? A puhára főtt krumplival egy újonc is elég könnyen megbírkózik. Húsleves? Mehet a finom lében főtt krumpli, zeller, sárgarépa. 
Ilyen módon a baba még szocializálódik is, hiszen mindenki szívesebben eszik társaságban, abból amit látja hogy a többiek is jóízűen fogyasztanak.

Természetes hozzátáplálás

A hozzátáplálást lehet a gyermek igényeihez, fejlettségi szintjéhez igazítva, józan paraszti ész alapján is csinálni. Ennek titka, hogy ne a naptárt figyeljük, hanem a gyereket: tud-e már ülni, rágni, nyelni, megemészteni a kínált ételt? Ha nem, akkor várjunk még, illetve elég neki hozzátáplálás címszó alatt ha megnyalogathatja a kezünkben az almát. Ne vonjuk meg tőle a teljes értékű tejalapú táplálékát, hanem emellé kínáljuk fel a bevezetendő szilárd ételeket. Ezek sorrendjét nagyban magunk alakíthatjuk, az lakóhelyünk szerinti allergialista alapján, illetve attól függően, hogy a családban előfordul-e más allergia is.
Reklámok

Egy hozzászólás to “Hozzátáplálás, szilárd táplálékok bevezetése”

  1. Horváth Ibolya Says:

    Tisztelt Szerkesztő,

    kisfiam 6 hónapos elmúlt, és délelőttönként már adok neki gyümölcsöt (főleg almát). Úgy látom, ő nagyon szereti ezeket az ételeket, sokkal többet is megenne, mint amennyit egyelőre adok neki, utána persze még megszoptatom. Nagyon lelkes az új ízekkel kapcsolatban, de azért még óvatosak vagyunk.
    Cikkében írta, hogy akkor adjunk új ételt a babábak, ha ő már megemészti azt. Valójában hogy kellene kinéznie a székletének, ha megemészti? Én azt látom, hogy a széklete eléggé hasonlít az almapüréhez, amit megeszik. Akkor nem emészti meg rendesen? Kérdésem az, hogy honnan tudhatjuk, hogy jól meg tudta emészteni az új ételt?

    Válaszát előre is köszönöm.

    Tisztelettel,
    Horváth Ibolya

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s